„A digitalizáció fogalmát az Ipar 4.0 korszakában széles körben terjesztették.Az Európai Unió 2020 márciusában kiadta az „Új európai ipari stratégiát”, amely meghatározza az új európai ipari stratégia jövőképét: egy globálisan versenyképes és világelső ipar, egy olyan iparág, amely előkészíti az utat a klímasemlegesség felé. , és egy iparág, amely Európa digitális jövőjét alakítja.A digitális átalakulás az EU zöld új megállapodásának is kulcsfontosságú része.”Február 18-án, olaszországi középső idő szerint 9:30-kor (pekingi idő szerint 16:30-kor) Liu Xiandong, a China Baowu Európai K+F Központ igazgatója megbeszélést tartott az AI robot- és autóalkatrész-gyártási alkalmazásáról, melynek házigazdája a China Baowu Európai K+F Központ és házigazdája a Baosteel Metal Italy Baomac.Részletesen bemutatjuk az acélipar digitális átalakulásának fő kihívásait és fejlődési helyzetét az Európai Unióban, valamint röviden elemzik a robot alkalmazási lehetőségeit.
Tekintse meg a „Négy Dimenzió” kihívás három projektkategóriáját
Liu Xiandong elmondta, hogy az EU digitális átalakulása jelenleg négy dimenzióból áll kihívásokkal: vertikális integráció, horizontális integráció, életciklus-integráció és horizontális integráció.Ezek közül a vertikális integráció, vagyis a szenzoroktól az ERP (enterprise resource tervezés) rendszerekig, a klasszikus automatizálási szintű rendszerintegráció;Horizontális integráció, azaz rendszerintegráció a teljes termelési láncban;Életciklus-integráció, azaz a teljes üzem életciklusának integrálása az alapvető tervezéstől a leszerelésig;A horizontális integráció az acélgyártási láncok közötti döntéseken alapul, figyelembe véve a műszaki, gazdasági és környezetvédelmi szempontokat.
Elmondása szerint a fenti négy dimenzió kihívásaival való aktív megbirkózás érdekében az Európai Unióban az acélipar jelenlegi digitális átalakítási projektjeit elsősorban három kategóriába sorolják.
Az első kategória a digitális kutatási tevékenységek és a fejlesztési projekteket lehetővé tevő technológia, ideértve a dolgok internetét, a big data-ot és a számítási felhőt, az önszerveződő termelést, a gyártósor-szimulációt, az intelligens ellátási lánc hálózatokat, a vertikális és horizontális integrációt stb.
A második kategória a Szén- és Acélkutatási Alap által finanszírozott projektek, amelyekben a Német Vas- és Acélszövetség Acélkutató Központja, Sant'Anna, ThyssenKrupp (a továbbiakban: Thyssen), ArcelorMittal (a továbbiakban: Ammi), Az ilyen projektek fő résztvevői a Tata Steel, a Gerdow, a Voestalpine stb.
A harmadik kategória az acélipar digitális átalakulására és alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiai kutatására és fejlesztésére irányuló egyéb uniós finanszírozási programok, mint például a hetedik keretprogram és az Európai Horizont program.
A kulcsfontosságú vállalkozásoktól származó acél „intelligens gyártásának” folyamata az EU-ban
Liu Xiandong elmondta, hogy az EU acélipara számos kutatási és fejlesztési projektet hajtott végre a digitalizáció területén.Egyre több európai acélipari vállalat, köztük az Amie, a Thyssen és a Tata Steel vesz részt a digitális átalakulásban.
Az Ammi fő intézkedései a digitális kiválósági központok létrehozása, az ipari drónok alkalmazása, a mesterséges intelligencia megvalósítása, a digitális ikerprojektek stb. Liu Xiandong szerint az Ammi jelenleg támogató digitális kiválósági központokat hoz létre gyártóbázisain szerte a világon, hogy a különféle új technológiákat gyorsabban lehessen alkalmazni a tényleges gyártási folyamatban.Ugyanakkor a vállalat drónokat használt a berendezések karbantartási műveleteihez és az energiafelhasználás nyomon követéséhez, hogy javítsa a berendezések működésének biztonságát, minimalizálja az alkalmazottak biztonsági kockázatait, valamint javítsa az energiafelhasználást és a termelés hatékonyságát.A cég teljesen robotizált farokhegesztő üzemei ​​az Egyesült Államokban, Kanadában és Mexikóban nemcsak a termelést és a termékminőséget javították, hanem segítették a későbbi ügyfeleket a „skálázási” követelmények teljesítésében.
A Thyssen jelenleg a digitális átalakítási projektekre összpontosít: a termékek és a gyártási folyamatok közötti „beszélgetések”, a 3D-s gyárak és az „ipari adatterek” az adatbiztonság biztosítása érdekében.„A Thyssenilsenburgnál a vezérműtengely acéltermékei képesek „beszélni” a gyártási folyamattal” – mondta Liu.Ez a fajta „párbeszéd” főként az Internettel való interfész alapján valósítható meg.Minden vezérműtengely acélterméknek saját azonosítója van.A gyártási folyamatban a gyártási folyamattal kapcsolatos összes információ „bevitelre” kerül az internetes felületen keresztül, hogy minden terméknek „exkluzív memóriát” kapjon, így egy intelligens gyár jöjjön létre, amely képes önállóan irányítani és tanulni.A Thyssen úgy véli, hogy ez a fizikai rendszerek hálózata, amely anyag- és adathálózatokat egyesít, az ipari termelés jövője.”
„A Tata Steel hosszú távú célja a szolgáltatások minőségének és átláthatóságának javítása az Ipar 4.0 korszak követelményeinek megfelelő digitális megoldások létrehozásával, miközben a digitális technológiák és a nagy adatelemzés fejlesztése és felhasználása révén javítja a folyamatokat, termékeket és szolgáltatásokat.”Liu Xiandong bemutatta, hogy a Tata Steel digitális átalakítási stratégiája alapvetően három részre oszlik, nevezetesen az intelligens technológiára, az intelligens kapcsolatra és az intelligens szolgáltatásokra.A cég által megvalósított okosszolgáltatási projektek között elsősorban a „felhasználói igények dinamikus kielégítése” és a „vevők összekapcsolása az értékesítés utáni piaccal” szerepel, utóbbi elsősorban a virtuális valóságon és mesterséges intelligencián keresztül nyújt azonnali technikai támogatást az ügyfélszolgálathoz.
Elmondta, hogy a Tata Steel tovább folytatta a „digitális gyártásfejlesztés az autóipar számára” programját.A projekt egyik prioritása az autóipari értéklánc digitalizálása.